Gyermekvédelem

2021. március 07.
MAGYAR GYERMEKVÉDELMI RENDSZER MŰKÖDÉSE AZ ONLINE KÖRNYEZETBEN TÖRTÉNŐ GYERMEKVESZÉLYEZTETÉS TŰKRÉBEN

gyermekvedelem

A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az ennek során felmerülő feladatait. A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja: „A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.” „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.”A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat el a gyermek védelme érdekében.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer

A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő – gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. §(1) bekezdése értelmében részei az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, a munkaügyi hatóság, a javítóintézet, a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való, legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két szint 2016. január 1-jétől kialakításra került: Helyi szinten – a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése, dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család- és gyermekjóléti központ jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése, összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével. Járási szinten – a család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek, fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközimegbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon való részvétel.2017. január 1-jétől továbbá: Megyei szinten - a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer keretében a helyi és járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelző rendszer tagjainak, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak. Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, melytevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben.

3

Gyermekjóléti szolgáltatás

A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek számára elsősorban a települési család- és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási család- és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen elérhetőség okán.A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése.

4

Védelembe vétel

Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek: kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonosnevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát, intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről, magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében, figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miattkialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett, tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén.

Nevelésbe vétel

A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére, nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor, ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni. A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről. A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.

Összegzés

Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük áll fenn.

Készítette:

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
Gyermekvédelmi protokoll a Kossuth Zsuzsanna Leánykollégiumban

1. A protokoll célja

A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, illetve különféle szociális nehézségekkel küszködő családok és gyermekek száma évről évre magasabb számot ölt. A KSH adatai szerint a hátrányos helyzetű tanulók legnagyobb számban a szakiskolákban vannak jelen, melyet követ az óvoda és az általános iskola. A kollégium, tehát mint középiskolásokat elszállásoló nevelési-oktatási intézmény, egyre több figyelmet kell, hogy szenteljen arra, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat minél előbb felfedezi, és megfelelő segítséget nyújtson a számukra.A kollégiumi szociálpedagógusi munka kiemelten preventív jellegű, amely elősegíti azt, hogy ne csak a tűzoltás legyen jelen az intézményben.Konkrét cél, hogy a még nem létező problémára felkészülve kontaktust alakítsak ki a fiatalokkal, akár csak egy beszélgetés erejéig, hogy tudják azt, kihez fordulhatnak éles helyzetek esetén, a közhiedelemben álló szociális munkás rémképét eloszlatva.

Miért jó/szükséges a gyermekvédelmi protokoll?

- vezérfonalat ad
- biztonsági háló
- gyorsabb beavatkozási lehetőség
- és mert ha baj van, jelezni muszáj:

1997/XXXI. III. fejezet 17. §: (1)a családban történő nevelkedés elősegítésében, a veszélyeztetettség megelőzésében és megszüntetése érdekében alaptevékenység keretében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a köznevelési intézmények, mely okán (2) az intézmény köteles jelzést tenni az illetékes gyermekjóléti központ felé, hatósági intézkedést kezdeményezni bántalmazás/elhanyagolás esetén. (4) A jelzési kötelezettség elmulasztása esetén a gyámhatóság (vagy jegyző) értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez, esetleg a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást is kezdeményezhet.

2. A célcsoport

Önmagában a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos jelzők nem minden esetben fedik a törvény szerinti valójukat. Az 1997.évi XXXI-es Gyermekvédelmi törvény szerint:

- hátrányos helyzetű az a gyermek/fiatal, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (RGYK), és emellett vagy a szülők iskolai végzettsége alacsony, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezetben él

- halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/fiatal, aki a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény mellett a fentebb felsorolt körülmények közül legalább kettő fennállTehát lényegében a hátrányos helyzet törvény szerint az anyagi, lakhatási, és szülők egzisztenciáira tér ki. Ezek mellett én hátrányos helyzetű fiatalnak tekintem azt a fiatalt is, akinek a családi körülményei nem megfelelőek, a jogai nem érvényesülhetnek különféle okok miatt, a szülei válnak (és ez kihat a fiatalra), egy szülő van, vagy egy sem, gyermekvédelmi gondoskodásban áll, átmeneti-vagy tartós elhelyezésben részesül, illetve bármi egyéb más tényező, amely okod ad arra, hogy aggódni lehet a gyermekért.Ehhez kapcsolódik a veszélyeztetettség fogalma, amely a fentebb említett Gyermekvédelmi törvény szerint a veszélyeztetettség egy olyan magatartás vagy mulasztás következményeként kialakult állapot, amely a gyermek testi-lelki-érzelmi-értelmi-erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.Ettől enyhébb fokozat a veszélyeztető helyzet, amely egyéni/családi/környezeti/társadalmi helyzet, vagy állapot, amely sérti az egyén testi vagy lelki épségét, a családi egyensúlyt, működőképességet.

3. Eljárásrend/ avagy milyen esetekben mi a teendő

· Ha a fiatalt gyermekvédelmi szerv, vagy nevelési-oktatási intézmény küldi (amelyről mindannyian tudjuk, hogy a családból való kiemelés egyik prevenciója az utóbbi években) – mivel törvény szerint kötelesek vagyunk felvenni – mindenképpen vegyen részt egy beszélgetésen a szociálpedagógussal. Ez megvalósítható bárhol az épületben, hogy ne legyen kellemetlen a fiatalnak, de a tapasztalatok okán, jobb feltérképezni a helyzetet.

· Ha a fiatalnak papírja van arról, hogy hátrányos-vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Ez elég ritka eset, hiszen értelemszerűen kevés ember kezdi ezzel az ismerkedést, de ha mégis akad ilyen, akkor szintén egy beszélgetés lenne célszerű, hogy bizalommal forduljon segítségért.

· Nevelőszülő, gyám – nem minden esetben jár együtt azzal, hogy a fiatal problémás, de jó tudni róla, hogy kik azok a fiatalok, akik (sajnos) nem a vérszerinti szüleikkel élnek. Ha a nevelőtanár problémásabbnak ítéli meg a helyzetet, itt is indokolt egy helyzetfelmérés.

· A szülőkkel felmerülő problémákat, válást, konfliktusokat, egyéb szociális problémákat nem sorolom fel, hiszen a nevelőtanárokkal folytatott konzultációk során ezekről szó esik. Ennek ellenére, ha bármi probléma vagy krízis (pl.: szélsőséges viselkedés, pánikroham, öngyilkossági kísérlet, dühkitörés, családi krízis, abúzus, mélyszegénység, kiközösítés, droggyanú, rendszeresség hiánya stb.) merül fel a diákokkal, a segítő-team bármelyikét fel kell keresni a jelzési kötelezettség miatt, mert az intézmény megrúghatja a bokáját.

4. Köszönet

Köszönet a csoportnevelő pedagógusoknak, hogy segítik a segítők tevékenységét ezzel az aprósággal, és közösen összefogunk a fiatalokért, amely hozzásegíti őket ahhoz, hogy egészségesebb felnőttekké váljanak.

Források:

1997. évi XXXI-es törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Csókay László – A gyermekvédelem alapjai – miért szükséges, mire jó a gyermekvédelmi protokoll? (2016) Letöltve: 2017. 09. 01.

https://www.vacimkoll.hu/kollegiumrol/gyermekvedelem

Cím

Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium

9023 Győr, Szigethy Attila u. 65-67

Telefon

Tel:
96/507-702, 96/415-925

Mobil:
+36-20-5387670, 20/5296079

E-mail

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.