Kossuth Zsuzsanna, kollégiumunk névadója

2021. február 17.
Zsuzsanna a Kossuth család ötödik gyermekeként 1817-ben született Sátoraljaújhelyen. Szorgalmasan tanult, már fiatalon megismerkedett kora égető problémáival, érdeklődéssel hallgatta bátyját, aki hazalátogatván mondta el a szüleinek mindazt, amit a megyei életben tapasztalt. 1832-ben Pozsonyba ment, ahol megkezdte az Országgyűlési Tudósítások szerkesztését. Akkoriban ismerkedett meg a Kossuth család Meszlényi Rudolffal, aki később jelentős szerepet játszott az életükben.1836-ban, az országgyűlés befejezése után Kossuth Lajos a kiadvány sikerén felbátorodva elhatározta, hogy a megyegyűlésekről fog tudósítani Törvényhatósági Tudósítások címmel.

A család Pestre költözött. Zsuzsanna ekkor már 19 éves volt, és édesapjával együtt segítette bátyja munkáját: megtanulta az ország minden részéből érkező levelek kivonatolását. Míg más fiatal lány bálozott, a Törvényhatósági Tudósítások kis szerkesztőségi szobájában, Kossuth Lajos valóságos "titoknokaként" (segédszerkesztőjeként) buzgólkodott. A Tudósítások megtörte az eddig szokásos cenzúrát, így várható volt, hogy a hatalom eltiporja a szerkesztőjét. A királyi tábla hűtlenség miatt akarta Lajost felelősségre vonni. Letartóztatásakor Zsuzsanna eltüntette a kompromittáló iratok nagy részét, azonban Lajost még így is négy év börtönre ítélték. Tehát a család minden terhe Zsuzsannára szakadt. Anyagilag a Wesselényi Miklós által indított gyűjtés ideiglenesen segített ugyan rajtuk, azonban így is Alsódabasra kellett költözniük és a megélhetés komoly nehézséget jelentett számukra. Tovább nehezítette e helyzetet, hogy 1840-ben elkezdődött Zsuzsa betegsége: köhögési és fulladási rohamok gyötörték. Végül még ebben az évben Deák Ferenc közbenjárására Lajost szabadon engedték.1841-ben a Kossuth testvérpár házasságra lépett a Meszlényi testvérpárral (Terézzel és Rudolffal). Zsuzsanna férjével Sárbogárdra költözött, nemsokára kislánya született, aki az Ilka nevet kapta. Az országos dolgokról férje elbeszélése alapján értesült, de így is komoly szerepet vállalt Fejér megyében a Védegylet fiókegyletének megszervezésében és munkájában.

1845-ben Pesten tartották a Védegylet országos közgyűlését, amelyen Zsuzsanna is részt vett Fejér megye küldöttségében. A kor szokásának megfelelően nőként csak a karzaton foglalhatott helyet.1847-ben Kossuth Lajos a képviselőválasztáson Pest megye követe lett. Még ez évben Meszlényi Rudolf Kossuth támogatására Pestre utazott, de az úton megbetegedett és rövidesen meghalt.(Felesége ekkor már harmadik gyermeküket várta, aki születése után apja emlékére a Rudolf nevet kapta.)Az 1848 márciusi események Zsuzsannát Sárbogárdon alig érintették. Minden idejét-erejét lekötötte kisfia táplálása, lányai nevelése, s főként kétségbeejtő anyagi helyzete javítására irányuló próbálkozásai. Hiába lett Kossuth Lajos pénzügyminiszter, felelős állásából családja nem húzott hasznot. Nehézségei enyhítésére özvegy Meszlényi Rudolfné (Zsuzsanna) hamarosan Pestre költözött, ahol lakást vett ki és 20 kosztosa volt, hogy a megélhetésüket biztosítsa. A forradalmat követő események hullámzását mint akármelyik pesti polgárasszony érte meg, majd 1848 végén Buda-Pest kiürítésekor (Windisch-Grätz támadásakor) gyermekeivel ő is Debrecenbe költözött. Kossuth újjászerveztette a hadsereg egészségügyi osztályát: vezetője Flor Ferenc, a Rókus kórház korábbi igazgatója lett.1849. áprilisában Zsuzsannát "az összes tábori kórházak főápolónőjének" nevezte ki, aki haladéktalanul munkához látott, járta az országot, felkereste a tábori kórházakat. Közben a Közlönyben hívta fel a hon lányait a jelentkezésre és a többirányú segítségre. Munkája során mindenütt igyekezett megteremteni a sebesültek ápolásához szükséges feltételeket, közben magát is el kellett fogadtatnia. Kórházjáró körútja során 1849. július 27-én Hódmezővásárhelyre érkezett. Egyre kevésbé bízott a győzelemben, tombolt a kolera, nem volt kötszer, gyógyszer, gyakran az élelem is hiányzott.

A világosi fegyverletétel után családjával menekülni próbált, az úton Rudolf fia megbetegedett és meghalt. Először orosz, majd osztrák fogságba kerültek. Az osztrákok perbe akarták fogni, de ő a férfiakat megszégyenítő jogi felkészültséggel és szónoki készséggel védekezett. Végül olyan osztrák katonatisztek vallomása mentette meg, akik korábban sebesülten magyar kórházban voltak, s akik neki is köszönhették az életüket. 1851-ben attól is megfosztották, hogy "kosztosokat" tartson, mivel háza kora haladó személyiségeinek gyülekezője lett.

Kossuth Zsuzsanna szülőháza Sátoraljaújhelyen1851 végén újra letartóztatták, majd azzal a feltétellel helyezték szabadlábra, hogy családjával együtt elhagyja az országot és Európát! (Kossuth Lajos ekkor már az Egyesült Államokban élt.) De ehhez sok pénz kellett, édesanyja beteg volt, így útjuk Lipcsén át Brüsszelig vezetett, ahol végül engedélyezték maradásukat. Zsuzsanna betegen, elgyötörten kitanulja a csipkeverést, s maradék, csekély tőkéjéből kis üzemet nyit, hiszen családjának nincs miből élni. Néhány hónap múlva az Egyesült Államokba utazhatott. Ott sem akart abból élni, hogy ő Kossuth Lajos mártír húga. Dolgozni kezdett, csipkeverő műhelyt nyitott. Beteg tüdeje először javulni kezdett, majd a megfeszített munka miatt állapota rosszabbra fordult. Végül 1854 június 29-én harminchét éves korában meghalt. Hamvai ma is New Yorkban nyugszanak, eddig még nem hozatták haza, Magyarországon megfeledkeztek róla.

Cím

Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium

9023 Győr, Szigethy Attila u. 65-67

Telefon

Tel:
96/507-702, 96/415-925

Mobil:
+36-20-5387670, 20/5296079

E-mail

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.